fekvése:
Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.
története:
A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.
A város lakói az i. sz. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól.
A 9.-11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a [vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.
1277-ben IV. László király előtt, szabad királyi várossá tette. 1297 és 1340 között
a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, építettek.
1529-ben a törökök feldúlták ugyan a várost, de nem került török hódoltság alá.
Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. Ennek emlékére építették a Szent háromság szobrot.
1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.
1753-ban nyílt meg Magyarország első szénbányája.
Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze.
1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Bányászati és Erdészeti Főiskolát még ma is ott áll.
1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek; ekkortól hívják „a leghűségesebb városnak”. december 14-e Sopron ünnepe.
A város 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét kapta.
Várostól délre elterülő dombvidék 1225 óta szerepel az oklevelekben, mint az egykori íjászok őrhelye. Ez a Lővérek. Ez Sopron üdülőrésze, ahol megtalálható Nepomuki Szent János kápolna és a barokk Mária oszlop. Az oszlop az 1700-as években készült csavart, füzéres korinthoszi oszlop. Ezzel a rövid bemutatással ízelítőt próbáltam nyújtani Sopronról.
látnivalók:
Belváros |
Tűztorony |
Széchenyi tér és Hűségzászló |
Kecske-templom |
Káptalan-terem |
Esterházy-paloták (barokk) |
Városháza (eklektikus, 1895) |
Storno-ház (reneszánsz) |
Fabricius-ház |
„Két mór” ház (18. sz parasztbarokk) |
Patikamúzeum (15.–16. sz) |
Lábasház (16.–17. század) |
Gambrinus-ház (régi városháza) |
Generális vagy Lackner ház |
Hattyús ház, Pócsi utca 2. |
Szent György-templom |
Szent Mihály-templom |
Evangélikus templom |
Ó-Zsinagóga (középkori) |
Orsolya tér |
Ortodox zsinagóga |
Sörházdombi kilátó |
Szentháromság-szobor |
Bánfalvi karmelita kolostor (Kertváros) |
Hubertusz kilátó |
Károly-kilátó |
Gloriette-kilátó |
Taródi-vár |
Soproni Tavaszi Fesztivál |
Soproni Ünnepi Hetek |
VOLT Fesztivál |
|
forrás
vissza
|